Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 3.
2008. Mar. 14. (Friday), 18:45 | Barna | Beszámolók
Zalaegerszeg
Zalakaroson tett látogatásunk után sem fordítunk még hátat a zalai domboknak. Utunkat Zala megye székhelye, a Balatontól 45 km-re keletre fekvő Zalaegerszeg felé vesszük. A város a Zala folyó két partján fekszik és megközelítőleg egyenlő(50-70) km távolságra van a horvát, szlovén és osztrák határtól. Zalaegerszeg Magyarország egyik legzöldebb települése, melyen a közhasználatú zöldterületek nagysága meghaladja az 5 millió m²-t. Közúton, vasúton és busszal is könnyedén megközelíthető.
A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A XIV. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a XVIII. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak „rátelepedése” a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok.
A város címere
Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének.
Zalaegerszeg nemcsak az egyik legzöldebb város címével büszkélkedhet, hanem a városhoz tartozó, festői szépségű Gébárti-tó partján található, páratlan élményeket, önfeledt szórakozást kínáló vízi vidámparkkal és thermálfürdővel. A 7,5 hektár nagyságú területen több mint 6000 m² vízfelület található. Hullámmedence, bébi- és gyermekmedence, 3 jacuzzimedence, ugró- és strandmedence valamint több mint 300 méter hosszú lassúfolyó áll a füdőzni vágyók rendelkezésére. Az aquapark legnagyobb attrakciója a 18 db 54-120 méter hosszúságú óriáscsúzda, amiből 13 db a felnőttek, 5 db pegig a gyemekeknek nyújt felejthetetlen élményt.
A csúzdák egy 12 méter magas dombról indulnak, ahol egy három emeletes kilátó is található. Innen páratlan kilátás tárul a zalai dombokra a vendégek számára.
Az aquapark mellett található gyógyfürdő 2000-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 46°C-os thermálvizet 1 felnőtt és 2 gyermekmedencében élvezhetik a fürdőzők. A medencék mellett, drinkbár és zuhanymasszázs teszi teljessé a fürdőzés élményét.
Kapcsolódó írások:
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 1.
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 2.
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 4.
Az írás forrásanyaga: Zalaegerszeg város honlapja
Zalakaroson tett látogatásunk után sem fordítunk még hátat a zalai domboknak. Utunkat Zala megye székhelye, a Balatontól 45 km-re keletre fekvő Zalaegerszeg felé vesszük. A város a Zala folyó két partján fekszik és megközelítőleg egyenlő(50-70) km távolságra van a horvát, szlovén és osztrák határtól. Zalaegerszeg Magyarország egyik legzöldebb települése, melyen a közhasználatú zöldterületek nagysága meghaladja az 5 millió m²-t. Közúton, vasúton és busszal is könnyedén megközelíthető.A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A XIV. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a XVIII. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak „rátelepedése” a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok.
A város címere
Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének. Zalaegerszeg nemcsak az egyik legzöldebb város címével büszkélkedhet, hanem a városhoz tartozó, festői szépségű Gébárti-tó partján található, páratlan élményeket, önfeledt szórakozást kínáló vízi vidámparkkal és thermálfürdővel. A 7,5 hektár nagyságú területen több mint 6000 m² vízfelület található. Hullámmedence, bébi- és gyermekmedence, 3 jacuzzimedence, ugró- és strandmedence valamint több mint 300 méter hosszú lassúfolyó áll a füdőzni vágyók rendelkezésére. Az aquapark legnagyobb attrakciója a 18 db 54-120 méter hosszúságú óriáscsúzda, amiből 13 db a felnőttek, 5 db pegig a gyemekeknek nyújt felejthetetlen élményt.A csúzdák egy 12 méter magas dombról indulnak, ahol egy három emeletes kilátó is található. Innen páratlan kilátás tárul a zalai dombokra a vendégek számára.
Az aquapark mellett található gyógyfürdő 2000-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 46°C-os thermálvizet 1 felnőtt és 2 gyermekmedencében élvezhetik a fürdőzők. A medencék mellett, drinkbár és zuhanymasszázs teszi teljessé a fürdőzés élményét.Kapcsolódó írások:
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 1.
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 2.
Barangolás Magyarország fürdővárosaiban 4.
Az írás forrásanyaga: Zalaegerszeg város honlapja
